nem kell hollywoodba, díjátadókra vagy focimeccsekre járni ahhoz, hogy hírességekkel találkozzunk. elég, ha nyitott szemmel járunk budapest utcáin, ugyanis rengeteg híresség fordul meg székesfővárosunkban.
nem is olyan régen volt szerencsém találkozni egy főbérlővel, akiről azóta is meggyőződésem, hogy a sok szenvedést kiállt bathilda bircsók volt a harry potterből.
néhány nappal később günthert véltem felfedezni a jó barátok c. sorozatból egy budai buszjáraton, de végig háttal állt nekem. hidrogén szőke haját azonban nehéz összetéveszteni egy zacskó szotyival.
tegnap pedig nem ülhetett velem srégen szemben más, mint horatio a miami helyszínelőkből. igaz, kicsit megöregedett, és a ködös, mínusz négyfokos magyar főváros nem tette indokolttá, hogy viselje egyébként elmaradhatatlan napszemüvegét, de kétség sem férhet hozzá, hogy ő volt az.
a középiskolában pedig sok-sok éven át egy évfolyammal fölöttem járt javier mascherano, aki korunk egyik legjobb védekező középpályása és ugyan semmi keresnivalója nincs barcelonában, a most futó szezon előtt igazolt liverpoolból katalóniába.
2011. január 5., szerda
2010. december 23., csütörtök
évszakértékelő poszt
más gyermekszemmel a tél.
gyermekszemmel a tél a havas szórakozást, a fehér mesevilágot, a mikulást és a karácsonyt jelenti. egy hónapon belül két ajándékozás minden gyereknek maga a földi paradicsom. overálban szánkóval taknyolni, hógolyót nyakba dobni, hógolyót nyakba kapni adrenalindús elfoglaltság. a hólapátolás is csak addig tart, amíg megmutatjuk a szomszéd néninek, hogy mi már most apró izompacsirták vagyunk, faszagyerekek, akik nem csinálják össze magukat egy kis hóhányástól. "húúha, te már lapátolsz, kisszívem? te már ilyen ügyes vagy?" válaszunk egy büszke mosoly és színpadias fújtatás: "igen, én már ilyen ügyes vagyok (bazd meg)!"
egy-egy téli kirándulás, de kizárólag nyafogásig, hiszen ha panaszkodik a gyerek, hogy fázik a lába, akkor azon nyomban keresünk egy meleg helyet, ahol forró teát és lángost diktálunk belé. s ezután már nem is következhet más, mint egy rövidített hazaút és a jól végzett "munka" elégedett fáradtságával elterülés, és mesére elalvás.
felnőtt szemmel nagyot fordul a világ. a tél esküdt ellenséggé válik. valódi, felelősségteljes hólapátolást jelent. már nincs ott a kedves, öreg néni, aki annak idején megdicsért (vagy ha mégis, akkor negyed órában lecsesz, hogy a hó már több, mint fél napja leesett, és ő addig nem mert elindulni vásárolni, amíg te fel nem nyaltad az utcát). a város egy órával a havazás után már nem fehér, hanem barna, sós hólében fürdik mindenütt. a régi hóemberépítések és a csillagszóró ajándékot ígérő foszforszaga téli depresszióba fordul.
régen egy orrból lógó fikadarab még a gyermeki figyelmetlenség számlájára volt írható, felnőttként azonban az igénytelen tahóság bélyegét süti ránk. és ohh, fájdalom a nagy számok törvénye azt súgja, ez elől nincs menekvés. marad hát a tömögközlekedésen végtelenségig halogatott orrfújás és utána a pánikhangulatban rebegett imák: Istenem add, hogy orrom ma se maradjon fikás!
de a sötétség. minden téli szopások legszopásobbika! rádtelepszik és belülről emészt el. lehet az andrássy úton és a belvárosban csillivilli díszvilágítás, hullhat a hó a kirakatok előtt, mint az amerikai karácsonyi tressmúvikban, a sötétség szépen lassan mégis felfal. és márciusra már csak egy összefonnyadt lélekcsócsa marad az emberben, ami talán még emlékszik arra, hogy milyen volt egy rigófüttynek, egy cirógató napsugárnak, egy virág illatának örülni.
be kell hát látnunk, hogy a természet csúnyán seggbe tréfálta égövünket, amikor a tavasz, nyár, ősz mögé egy szájba lökött telet kanyarított. hiszen a tél mikulásostul, karácsonyostul, szilveszterestül, farsangostul messze a legtrágyább évszak mind közül!
bambuszblog évszakértékelő-skála: 3,12 pont /10-es skálán/
gyermekszemmel a tél a havas szórakozást, a fehér mesevilágot, a mikulást és a karácsonyt jelenti. egy hónapon belül két ajándékozás minden gyereknek maga a földi paradicsom. overálban szánkóval taknyolni, hógolyót nyakba dobni, hógolyót nyakba kapni adrenalindús elfoglaltság. a hólapátolás is csak addig tart, amíg megmutatjuk a szomszéd néninek, hogy mi már most apró izompacsirták vagyunk, faszagyerekek, akik nem csinálják össze magukat egy kis hóhányástól. "húúha, te már lapátolsz, kisszívem? te már ilyen ügyes vagy?" válaszunk egy büszke mosoly és színpadias fújtatás: "igen, én már ilyen ügyes vagyok (bazd meg)!"
egy-egy téli kirándulás, de kizárólag nyafogásig, hiszen ha panaszkodik a gyerek, hogy fázik a lába, akkor azon nyomban keresünk egy meleg helyet, ahol forró teát és lángost diktálunk belé. s ezután már nem is következhet más, mint egy rövidített hazaút és a jól végzett "munka" elégedett fáradtságával elterülés, és mesére elalvás.
*
felnőtt szemmel nagyot fordul a világ. a tél esküdt ellenséggé válik. valódi, felelősségteljes hólapátolást jelent. már nincs ott a kedves, öreg néni, aki annak idején megdicsért (vagy ha mégis, akkor negyed órában lecsesz, hogy a hó már több, mint fél napja leesett, és ő addig nem mert elindulni vásárolni, amíg te fel nem nyaltad az utcát). a város egy órával a havazás után már nem fehér, hanem barna, sós hólében fürdik mindenütt. a régi hóemberépítések és a csillagszóró ajándékot ígérő foszforszaga téli depresszióba fordul.
régen egy orrból lógó fikadarab még a gyermeki figyelmetlenség számlájára volt írható, felnőttként azonban az igénytelen tahóság bélyegét süti ránk. és ohh, fájdalom a nagy számok törvénye azt súgja, ez elől nincs menekvés. marad hát a tömögközlekedésen végtelenségig halogatott orrfújás és utána a pánikhangulatban rebegett imák: Istenem add, hogy orrom ma se maradjon fikás!
de a sötétség. minden téli szopások legszopásobbika! rádtelepszik és belülről emészt el. lehet az andrássy úton és a belvárosban csillivilli díszvilágítás, hullhat a hó a kirakatok előtt, mint az amerikai karácsonyi tressmúvikban, a sötétség szépen lassan mégis felfal. és márciusra már csak egy összefonnyadt lélekcsócsa marad az emberben, ami talán még emlékszik arra, hogy milyen volt egy rigófüttynek, egy cirógató napsugárnak, egy virág illatának örülni.
be kell hát látnunk, hogy a természet csúnyán seggbe tréfálta égövünket, amikor a tavasz, nyár, ősz mögé egy szájba lökött telet kanyarított. hiszen a tél mikulásostul, karácsonyostul, szilveszterestül, farsangostul messze a legtrágyább évszak mind közül!
bambuszblog évszakértékelő-skála: 3,12 pont /10-es skálán/
2010. december 9., csütörtök
kínos csöndek ellen
leginkább egy-egy ellenkező nemű társaságában találkozhatunk a kínos csönddel, de nem ritka a szülő-gyermek kapcsolatokban és munkatársak között sem. jobb, ha ilyenkor nem mi kezdünk monológokba, mert könnyen belezavarodhatunk, illetve túlságosan sok értékes információt adhatunk ki magunkról - teljesen feleslegesen. érdemesebb a másikat szóra bírni!
íme néhány fordulat, amivel olajat önthetünk beszélgetésünk kihunyni készülő tüzére:
- és akkor most mesélj a titkaidról! /váratlan húzás, reméled, hogy rád zúdítja az életét. nem valószínű/
- na, és vébé...? /az előző futball-világbajnoksággal kapcsolatban mindenkinek vannak érzelmei: jó alap/
- láttad már a denevérembert? /az őszinte kiváncsiság és a meglepő kérdés tökéletes kombó egy jó beszélgetéshez/
- na és hallom, hogy te meg... /sokatmondóan és bátorítóan nézel rá, mintha valami jót hallottál volna róla/
- pearl harbor nagy szívás volt... /az együttérzés hátán próbálsz menekülni a helyzetből/
- te olyan reggeli típus vagy, nem? /a székletürítési szokásoktól várod a közös nevezőt/
- tarantinóóó, öregeeem, tud az a pali... /az "öregemmel" kihúzod a helyzetet a fiú-lány kontextusból, ezzel próbálod felhúzni a víz alól. tarantino filmjeiről pedig tényleg sokat lehet pofázni/
- sör vagy bor? /az alkoholos sztorik mesélése bárkivel összehangol/
- paralelogramma /próbálod sokkolni egy teljesen oda nem illő szóval/
- szar szag van, érzed? /jót tehet egy kis közös testmozgás, fölálltok, körbenéztek/
- te szartál be? /kicsit drasztikusabban, de ezzel is kitéped a helyzetet a fiú-lány kontextusból, minden mindegy alapon egy haveri összeröhögést vársz a kérdésedtől, de lélekben már feladtad/
- ncore arány...? /reméled, hogy ő is kocka, a cybervilág sok mondandóval kecsegtet/
- nézd, ott a titanic! /megpróbálod behúzni a csőbe, s amikor észreveszi, hogy mégsincs ott az említett hajó, összenevettek és megered a nyelvetek/
/irgalmatlanul tarkón vágod és cinkosan rákacsintasz/
íme néhány fordulat, amivel olajat önthetünk beszélgetésünk kihunyni készülő tüzére:
- és akkor most mesélj a titkaidról! /váratlan húzás, reméled, hogy rád zúdítja az életét. nem valószínű/
- na, és vébé...? /az előző futball-világbajnoksággal kapcsolatban mindenkinek vannak érzelmei: jó alap/
- láttad már a denevérembert? /az őszinte kiváncsiság és a meglepő kérdés tökéletes kombó egy jó beszélgetéshez/
- na és hallom, hogy te meg... /sokatmondóan és bátorítóan nézel rá, mintha valami jót hallottál volna róla/
- pearl harbor nagy szívás volt... /az együttérzés hátán próbálsz menekülni a helyzetből/
- te olyan reggeli típus vagy, nem? /a székletürítési szokásoktól várod a közös nevezőt/
- tarantinóóó, öregeeem, tud az a pali... /az "öregemmel" kihúzod a helyzetet a fiú-lány kontextusból, ezzel próbálod felhúzni a víz alól. tarantino filmjeiről pedig tényleg sokat lehet pofázni/
- sör vagy bor? /az alkoholos sztorik mesélése bárkivel összehangol/
- paralelogramma /próbálod sokkolni egy teljesen oda nem illő szóval/
- szar szag van, érzed? /jót tehet egy kis közös testmozgás, fölálltok, körbenéztek/
- te szartál be? /kicsit drasztikusabban, de ezzel is kitéped a helyzetet a fiú-lány kontextusból, minden mindegy alapon egy haveri összeröhögést vársz a kérdésedtől, de lélekben már feladtad/
- ncore arány...? /reméled, hogy ő is kocka, a cybervilág sok mondandóval kecsegtet/
- nézd, ott a titanic! /megpróbálod behúzni a csőbe, s amikor észreveszi, hogy mégsincs ott az említett hajó, összenevettek és megered a nyelvetek/
/irgalmatlanul tarkón vágod és cinkosan rákacsintasz/
2010. november 29., hétfő
barátság-pillanatok
hogyan is jellemezhetnénk a jelenkor fiú-barátságait? milyen pillanatokkal szemléltethetjük legjobban ezeket?
- egy begyakorolt kézfogás
- egy részeg tarkórafogás "tyeejejébkntaljbbrtomvjgggy", ami annyit tesz: te egyébként a legjobb barátom vagy
- egy kerek fenék/kebel utáni félfordulat, majd egy fájdalmas, de mégis elismerő összenézés
- egy teljesen bugyuta youtube-videó fölötti felhőtlen röhögés
- egy koccintás miután elhangzott, hogy "az összes lány kurva"
- egy koccintás miután elhangzott, hogy "már nagyon kéne egy barátnő"
- egy koccintás miuátn elhangzott, hogy "ezzel a lánnyal boldog vagyok"
- egy meghívó a bithumenre
- egy kedves, nem várt sms "jo buli völt, máskor ne hányj le! csöcs"
- a bicepsz növekedése fölött érzett közös öröm
- egy utolsó cigi felesben, majd két hétre rá az "első" ugyancsak felesben
- egy homoerotikus poén részegen
- egy homoerotikus poén józanul
- egy homoerotikus pillanat
- egy régi ordenáré poén, amit senki előtt nem vállalnál
- egy új ordenáré poén, amit senki előtt nem vállalnál
- közös vizelések nyári éjszakákon
- egy közös barátnő /vicc volt!/
- egy közös sorozat
- egy közös kedvenc filmidézet
- egy várfalról pöccintett csikk
- egy közös hányás
- egy együtt átfacebookozott éjszaka
igen! ezek azok a pillanatok - a teljesség igénye nélkül.
- egy begyakorolt kézfogás
- egy részeg tarkórafogás "tyeejejébkntaljbbrtomvjgggy", ami annyit tesz: te egyébként a legjobb barátom vagy
- egy kerek fenék/kebel utáni félfordulat, majd egy fájdalmas, de mégis elismerő összenézés
- egy teljesen bugyuta youtube-videó fölötti felhőtlen röhögés
- egy koccintás miután elhangzott, hogy "az összes lány kurva"
- egy koccintás miután elhangzott, hogy "már nagyon kéne egy barátnő"
- egy koccintás miuátn elhangzott, hogy "ezzel a lánnyal boldog vagyok"
- egy meghívó a bithumenre
- egy kedves, nem várt sms "jo buli völt, máskor ne hányj le! csöcs"
- a bicepsz növekedése fölött érzett közös öröm
- egy utolsó cigi felesben, majd két hétre rá az "első" ugyancsak felesben
- egy homoerotikus poén részegen
- egy homoerotikus poén józanul
- egy homoerotikus pillanat
- egy régi ordenáré poén, amit senki előtt nem vállalnál
- egy új ordenáré poén, amit senki előtt nem vállalnál
- közös vizelések nyári éjszakákon
- egy közös barátnő /vicc volt!/
- egy közös sorozat
- egy közös kedvenc filmidézet
- egy várfalról pöccintett csikk
- egy közös hányás
- egy együtt átfacebookozott éjszaka
igen! ezek azok a pillanatok - a teljesség igénye nélkül.
2010. november 26., péntek
2010. október 29., péntek
érdekes álmok
néhány napja azt álmodtam, hogy orbán viktorral értekezem a magyar fociról. ma pedig azt, hogy forlán a lazióba igazolt.
2010. szeptember 25., szombat
alkolholmámoros állapotjelentés
úgy éreztük, hogy az alkohol mámoros állapotok kategorizálása sokat segíthet olvasóinknak abban, hogy megértsék az éjszaka bizonytalan léptű vándorait. ha tisztában vagyunk - a teljesség igénye nélkül idevetett - kategóriákkal, komfortosabban mozoghatunk a (pesti) éjszakában. a tájékozottság magabiztossá tesz - hirdette a napilap.
alapkategóriák
vidámra itta magát - az élet tulajdonképpen szép. s ezt jóízű nevetésekkel és széles mosolyokkal vesszük tudomásul. valamint alapvető igazságokat fogalmazunk meg a közvetlen anyagi környezetünkkel kapcsolatban a társaságban nagy derűt keltve ezzel. (pl. "hopi, hát ez most leesett", "te a tibi vagy, akit én nagyon csipázok", "följött a hold... hollárijéhóóó")
szentimentálisra itta magát - mikor úgy érezzük, hogy most elég a társaságból. inkább leülünk egy fa alá vagy átülünk egy másik asztalhoz, természetesen mindezt úgy, hogy a társaság azért lássa, hogy mi most szentimentálisra ittuk magunkat. fontos, hogy ne lőjünk túl a célon, nem szabad butára inni magunkat (lásd: lejjebb) az értelem szikrája még pislákol tekintetünkben.
csacsira itta magát - szubkategória a vidám és a buta között. mindkettő jegyeit magán viseli. mégis inkább pozitív és a vidám felé hajlik.
butára itta magát - tekintetünkben ellobban az értelem utolsó hírmondónak maradt lángja is. alapvető igazságokat fogalmazunk meg a közvetlen anyagi környezetünkkel kapcsolatban, de ez már egyáltalán nem vicces, inkább a társaság idegrendszerét tépázza.
kötekedősre itta magát - fizikai jellemzőinkről tudomást nem véve kihívást találunk az ismeretlen társaságokkal való találkozásokban. szeretnénk összemérni erőnket a "falu bikájával". intenzív kurjongatásba kezdünk és próbáljuk felvenni a szemkontaktot azokkal, akik a hangokra felkapják a fejüket, majd "mivan-mivan-mivan?!" kérdéssorozat után igyekszünk bunyózásra alkalmas szituációt varázsolni.
special-kategóriák (általában átfedésben valamely alapkategóriával vagy annak egyfajta kiegészítése)
bújósra itta magát - nemtől függetlenül nem megszokott gyengédséggel keresi a társaság tagjainak fizikai közelségét.
tarkófogósra itta magát - a bújósnál egy férfiasabb kategória. beszélgetőpartnerünk tarkója mögé helyezzük tenyerünket, majd fejét koccanásig rántjuk saját kobakunk felé és csak ezek után kezdünk bele mondandónkba, ami általában az alábbi témákat érinti:
- te, én rájöttem valamire
- tudom ám, hogy...
- te vagy a legjobb haverom
- van még a rumból, amit együtt vettünk?!
- mondjad már hogy merre tudok pisálni
- örülök ám nektek, bírom a timit, te meg... te vagy a legjobb haverom
- /böfögés/
melegre itta magát - poénjainkban egy időután elhatalmasodik a meleg-téma. szívesen markolunk bele az azonos neműek fenekébe, szexiális aktusokat imitálunk, zavarbaejtően simogatjuk a másikat.
homofóbra itta magát - ez előbb említett kategória ellenpólusa. rosszul, agresszívan fogadjuk azokat, akik melegre itták magukat.
drukkerre itta magát - alapvetően nem vagyunk nagy futballrajongók, de ilyenkor agyunk rejtett bugyraiból mocskosszájú szurkolói rigmusok sietnek segítségünkre. két karunkat kitárjuk, páros lábban ugrálunk és rézendítünk a "kisteleeeeki" vagy a "ferenczi álom a külföld", az "áléáláléóóóó, fasszopóóóó..." vagy a "buzi mszp..." kezdetű nóták egyikére.
nácira itta magát - az alkoholmámoros spontán szerepjáték egy szélsőséges formája. a történelemórákon és a filmekből tanult ideológiát a tudatmódosult órák erejéig a magunkénak érezzük és a felmerülő témákhoz ezen attitüdnek megfelelően közelítünk. (néha elnevetjük).
zsidóra itta magát - a nehézsorsú nép sztereotíp jellemzőit vesszük fel és ennek megfelelően töltjük az alkoholmámoros órákat. szerencsés, ha a társaságban párhuzamosan nem jelenik meg az előző kategória képviselője. (folyamatosan elnevetjük).
telefonálósra itta magát - szinte bármelyik alapkategóriával párosulhat. eljön az a pont az iszogatás során, amikor kényszeresen telefonunkért nyúlunk és teljesen indokolatlan hívásokat bonyolítunk le. általában kiscicánkat hívjuk és elmondjuk, hogy mennyire szeretjük. eggyel rosszabb, amikor potenciális kiscicánkat hívjuk. ha mázlink van, vevő borgőzös megkeresésünkre, ha nem, akkor egy életre elvághatjuk magunkat. a legrosszabb, amikor ex-kisciáinkat kezdjük csörgetni és elmondjuk nekik, hogy az nem is úgy volt és mindenképp találkoznunk kell még ma este ("de németországban vagyok, te részeg paraszt!" - "az mindegy, nem érted, hogy most azonnal találkoznunk kell... rájöttem valamire kettőnkkel kapcsolatban..." - /foglalt/)
smsezősre itta magát - sokban hasonlít az előző kategóriára, azonban ebben az esetben szöveges üzenetekkel zaklatjuk ismerőseinket. hátránya, hogy - a fogyasztott alkohol mennyiségével arányosan - gyakran bonyolultan kódolt, esetenként dekódolhatatlan üzeneteket küldünk. ezenkívül visszaolvasható és másnap reggel az "elküldöttek" között rájuk bukkanva kínos órákat (napokat, heteket, éveket) okozhatunk magunknak.
denevéremberre itta magát - az egyik legritkább állapot. ilyenkor meggyőződésünk, hogy mi vagyunk gotham city védelmezői és bőszen fürkésszük az eget, hátha észrevesszük szeretett városunk segélykérő fényjelzéseit.
alapkategóriák
vidámra itta magát - az élet tulajdonképpen szép. s ezt jóízű nevetésekkel és széles mosolyokkal vesszük tudomásul. valamint alapvető igazságokat fogalmazunk meg a közvetlen anyagi környezetünkkel kapcsolatban a társaságban nagy derűt keltve ezzel. (pl. "hopi, hát ez most leesett", "te a tibi vagy, akit én nagyon csipázok", "följött a hold... hollárijéhóóó")
szentimentálisra itta magát - mikor úgy érezzük, hogy most elég a társaságból. inkább leülünk egy fa alá vagy átülünk egy másik asztalhoz, természetesen mindezt úgy, hogy a társaság azért lássa, hogy mi most szentimentálisra ittuk magunkat. fontos, hogy ne lőjünk túl a célon, nem szabad butára inni magunkat (lásd: lejjebb) az értelem szikrája még pislákol tekintetünkben.
csacsira itta magát - szubkategória a vidám és a buta között. mindkettő jegyeit magán viseli. mégis inkább pozitív és a vidám felé hajlik.
butára itta magát - tekintetünkben ellobban az értelem utolsó hírmondónak maradt lángja is. alapvető igazságokat fogalmazunk meg a közvetlen anyagi környezetünkkel kapcsolatban, de ez már egyáltalán nem vicces, inkább a társaság idegrendszerét tépázza.
kötekedősre itta magát - fizikai jellemzőinkről tudomást nem véve kihívást találunk az ismeretlen társaságokkal való találkozásokban. szeretnénk összemérni erőnket a "falu bikájával". intenzív kurjongatásba kezdünk és próbáljuk felvenni a szemkontaktot azokkal, akik a hangokra felkapják a fejüket, majd "mivan-mivan-mivan?!" kérdéssorozat után igyekszünk bunyózásra alkalmas szituációt varázsolni.
special-kategóriák (általában átfedésben valamely alapkategóriával vagy annak egyfajta kiegészítése)
bújósra itta magát - nemtől függetlenül nem megszokott gyengédséggel keresi a társaság tagjainak fizikai közelségét.
tarkófogósra itta magát - a bújósnál egy férfiasabb kategória. beszélgetőpartnerünk tarkója mögé helyezzük tenyerünket, majd fejét koccanásig rántjuk saját kobakunk felé és csak ezek után kezdünk bele mondandónkba, ami általában az alábbi témákat érinti:
- te, én rájöttem valamire
- tudom ám, hogy...
- te vagy a legjobb haverom
- van még a rumból, amit együtt vettünk?!
- mondjad már hogy merre tudok pisálni
- örülök ám nektek, bírom a timit, te meg... te vagy a legjobb haverom
- /böfögés/
melegre itta magát - poénjainkban egy időután elhatalmasodik a meleg-téma. szívesen markolunk bele az azonos neműek fenekébe, szexiális aktusokat imitálunk, zavarbaejtően simogatjuk a másikat.
homofóbra itta magát - ez előbb említett kategória ellenpólusa. rosszul, agresszívan fogadjuk azokat, akik melegre itták magukat.
drukkerre itta magát - alapvetően nem vagyunk nagy futballrajongók, de ilyenkor agyunk rejtett bugyraiból mocskosszájú szurkolói rigmusok sietnek segítségünkre. két karunkat kitárjuk, páros lábban ugrálunk és rézendítünk a "kisteleeeeki" vagy a "ferenczi álom a külföld", az "áléáláléóóóó, fasszopóóóó..." vagy a "buzi mszp..." kezdetű nóták egyikére.
nácira itta magát - az alkoholmámoros spontán szerepjáték egy szélsőséges formája. a történelemórákon és a filmekből tanult ideológiát a tudatmódosult órák erejéig a magunkénak érezzük és a felmerülő témákhoz ezen attitüdnek megfelelően közelítünk. (néha elnevetjük).
zsidóra itta magát - a nehézsorsú nép sztereotíp jellemzőit vesszük fel és ennek megfelelően töltjük az alkoholmámoros órákat. szerencsés, ha a társaságban párhuzamosan nem jelenik meg az előző kategória képviselője. (folyamatosan elnevetjük).
telefonálósra itta magát - szinte bármelyik alapkategóriával párosulhat. eljön az a pont az iszogatás során, amikor kényszeresen telefonunkért nyúlunk és teljesen indokolatlan hívásokat bonyolítunk le. általában kiscicánkat hívjuk és elmondjuk, hogy mennyire szeretjük. eggyel rosszabb, amikor potenciális kiscicánkat hívjuk. ha mázlink van, vevő borgőzös megkeresésünkre, ha nem, akkor egy életre elvághatjuk magunkat. a legrosszabb, amikor ex-kisciáinkat kezdjük csörgetni és elmondjuk nekik, hogy az nem is úgy volt és mindenképp találkoznunk kell még ma este ("de németországban vagyok, te részeg paraszt!" - "az mindegy, nem érted, hogy most azonnal találkoznunk kell... rájöttem valamire kettőnkkel kapcsolatban..." - /foglalt/)
smsezősre itta magát - sokban hasonlít az előző kategóriára, azonban ebben az esetben szöveges üzenetekkel zaklatjuk ismerőseinket. hátránya, hogy - a fogyasztott alkohol mennyiségével arányosan - gyakran bonyolultan kódolt, esetenként dekódolhatatlan üzeneteket küldünk. ezenkívül visszaolvasható és másnap reggel az "elküldöttek" között rájuk bukkanva kínos órákat (napokat, heteket, éveket) okozhatunk magunknak.
denevéremberre itta magát - az egyik legritkább állapot. ilyenkor meggyőződésünk, hogy mi vagyunk gotham city védelmezői és bőszen fürkésszük az eget, hátha észrevesszük szeretett városunk segélykérő fényjelzéseit.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)