az utcát, pubokat és esetleg szórakozóhelyeket járva különböző, jól elkülöníthető csoportokat figyelhetünk meg. határozottan a teljesség igénye nékül...
tinik. nem a zp-s tizenkétéveseket értem a megnezvezés alatt és nem is a szó szerint értelmezett tizenéveseket, hanem inkább
a tizenöttől a nagykorúságig csoportot. ők azok, akikről minden vendéglátós tudja, hogy nem töltötték még be a tizennyolcat, de létszámukból kifolyólag óriási luxus lenne elhajtani őket. pénztárcájuk tulajdonképpen közép és felsővezető szüleik kihelyezett bankfiókjai, benne a péntek és szombat estére
kiharcolt húszezressel. balzsebükben iphone, jobb zsebükben ipod, arcukon
ki, ha én nem?! kifejezés. a fiúk trendik, a lányok szépek, de egy-két
gömböc teltebb egyén is menetrendszerűen képviseli a gyengébbik nemet a társaságban. ivási szokásaik még kiforratlanok. a lányok egy tequila után túlzó visítozásba kezdenek és előszeretettel bazmegelnek egymással. az iskolában megsértődnének, ha leribancoznák egymást, itt azonban ez a slágerpoén. a fiúk még nem ismerik határaikat, de ennek következményeit nagyon élvezik, hiszen tét nélkül lehet rámászni a lányokra, akiktől józanul gátlások hada tartja távol őket. ezenkívül hiúságukat csiklandozzák a "néézd már a máátééét, teljesen be van baszva" típusú női sikolyok. bódultságuk éjfél előtt éri el tetőfokát, ilyenkor kezdenek a vécére és a pub elé szállingózni
méregteleníteni. a betervezett fergetegparti hányásszagú gyroslébe és korai hazataxizásba torkollik.
disco patkányok. szaggatott, hipózott, boxcipőbe tűrt farmer, honda racinges csillogó kabát, alatta flitteres aranysárkányos partipoló. a lányok szerelése hasonló, viszont kabátjuk épp hogy cici alá ér időjárási viszonyoktól függetlenül. köldökükben kamugyémánttall díszített pillangó vagy delfin. szájuk alatt jobb vagy bal oldalt pöttypiercing. mobiljaik csengőhangja az éppen aktuális spigiboy, guetta, tiesto, stb slágerek. erre a csoportra jellemző, hogy bárhol és bármikor kaphatóak egy kis spy the ghostos kacsatáncra, legyen akár hanjnali négy egy buszmegállóban, vagy délután kettő a suli vécéjében. a fiúk között megkülönböztethetők a cingár spy the ghost-zsenik és a gyurmázó kokszhuszárok. a bulihoz elengedhetetlen némi szintetikus, ami ugyan keményebb, mint a
tinik kispályás alkoholizálása, cserébe nem dobják be éjfélkor a törölközőt (többek között ezért is lehetséges az éjszakait várva a hajnali kacsatánc).
platic bitches & plastic gigolos. ez a csoport már az idősebb korosztályt képviseli (30+). testi, lelki emberi roncsok, akik a péntek és szombat estékre smink, szoláriumbarnaság, és kólavigyor mögé bújva maguknak tartanak színielőadást
minden rendben címmel. a helyszín télen a dokk café, tabu, kaméleon, jam pub, stb. nyáron a hajógyári sziget
procc kurva drága partijai. érkezéshez férfiaknak luxusautó/merci taxi, illetve egy húsz év körüli attraktív nőnemű utánfutó. nőknek mercitaxi (mert a coronita szürcsölést sem tűri a nulltolreancia és tulajdonképpen soha nem tanultak meg vezetni), partnernek pedig egy meglepően fehér fogú, inges, zseléshajú, kigyúrt iqharcos. az egész este rutinból zajlik, se nem rossz, se nem jó, de coronitástul, pezsgőstül, kólástul, taxistul, wasabistul rendszerint így is belefáj negyvenbe.
forgatagba vesző nyugdíjasok. egészen meglepő, hogy a hétvégi szétesésre készülő fiatalok között néha-néha feltűnik az utcán egy-egy idős házaspár. '70-es években vásárolt öltönyben és ruhában sétálnak haza egy belvárosi kultúrház nyugdíjasoknak szóló előadásáról. tehetősebbek a vígszínházból vagy az operából botorkálnak hazafelé, s csodálják az éjszakára átalakuló várost. fel-felkapják a fejüket egy-egy bazdmegre, dudaszóra és elácsorognak a razziázó rendőröket nézve. ekkor bölcsen egymásra mosolyognak, kicsit jobban megszorítják egymás kezét, de nem félelmükben, inkább afölött érzett örömükben, hogy mindketten tudják, most ugyanarra gondolnak. és folytatódik a meghitt botorkálás haza és a jobblét felé.
éjjel-nappalis gengszterek. bizonyos éjjel-nappalikban óriási hústornyok szolgálnak ki minket. nem a fiatal, kerület bikája típusú izomagresszorok, hanem azok a kopasz óriások, akik ezen a korszakukon már túlvannak, és már tényleg csak indokolt esetben törnek koponyákat. azt is írhattam volna, hogy
pénzmosásnak indult, hobbi lett belőle. ezek az arcok ugyanis pénzmosás céljából kezdtek éjjel-nappalit üzemeltetni, be is állítottak egy-egy alkalmazottak a pénztárgépek mögé, azonban amikor kirúgták őket, nekik kellett beállniuk, amíg az új munkaerő meg nem érkezett. s bumm, így lett a chocapic! beleszerettek az éjszakai élet számukra eddig ismeretlen színfoltjába. a szociális élet új tere nyílt meg előttük. már nem a mindig résen levő bűnöző életét élik, hanem a környék egyik megbecsült, tisztes polgáraként vannak számontartva, aki
kenyeret ad az éjszaka megfáradt vándorainak. ezért természetesen a vándorok busásan megfizetnek, de ne legyünk szőrszálhasogatóak!
