túl gazdag téma a facebook ahhoz, hogy el tudjak szakadni tőle.
az utóbbi időben kénytelen voltam azon gondolkodni, hogy akármennyire is beteg, de sokunk érzelmi életére hatással van ez a cybertér. ez azért hat betegnek, mert életünk egy részében ez még elképzelhetetlen volt. régebben még nem volt annyira hangsúlyos az internet világa, hogy ne a hétköznapok fizikai valójában lépjünk interakcióba egymással. mára ez elmúlt, bár tudom, hogy néhányan tartják magukat, mint a doveri sziklák. de a haladás nulláktól és egyesektől szennyes hullámai őket is elsodorják majd.
több ismerősömtől hallottam olyan képzavarokat, amin 3-4 éve még hasunkat fogva röhögtünk volna, most meg szinte egymás kezét fogjuk, hogy ugyan, ez még nem jelent semmit. néhány ezek közül (helyenként kicsit felturbózva):
- most nem értem, már nem vagyunk együtt, akkor minek lájkol mindig?!
- érted, tegnap is megbökött, most bökjek vissza? ez mit jelent?
- képzeld, valamelyik nap belinkelt egy számot, ami azon a koncerten ment, amin együtt voltunk. és tudod mit írt fölé? hogy "kösz mindenkinek aki ott volt, de különösen egy valakinek!" szerintem rám gondolt, szerinted?
-...erre az a szemét visszavonta a taget a fényképről! pedig előző héten még mosolyogva köszönt a btk-n. ki érti ezt?!
- szerinted, ha egy másik lány hivatkozását lájkolom, azt ő látja a profilomon? féltékeny lesz?
és én csak ámulok és bámulok, de akármennyire szeretném, nem tudok kívülhelyezkedni ezen. én is benne vagyok.
egyrészt beteg az egész úgy ahogy van. másrészt viszont törvényszerű folyamat, hogy az internet térnyerésével lassan a személyes ügyeink egy része is ezen a síkon zajlik. csak nehéz megbékélni az átmenettel és része lenni a folyamatnak. nehéz komolyan kimondani azt a szót, hogy lájk, szmájli és poszt. komment és teg.
a megoldás az lehet, ha egészséges távolságot tartunk ettől cyberintrikától és próbálunk csak a hasznos részére koncentrálni. tehát nem azon törjük a fejünket, hogy melyik komment mit jelent, meg hogy ez a képaláírás azért került-e oda, amiért akarjuk. hanem megnézzük, hogy milyen programok lesznek a közeljövőben, információt cserélünk, találkozókat beszélünk le, emlékeztetünk és figyelmeztetünk, együttműködünk.
a másik megoldás, hogy ha már lúd legyen disznó alapon, fejest ugrunk a szarba és vidáman lubickolva röhögünk magunkon, amíg bele nem fulladunk.
(folyt. talán köv.)
