ha az ember budapest forgatágában jár-kel, és valami csoda folytán épp nem hallgat zenét, biztos, hogy több olyan beszélgetés foszlányt fog hallani, amiben a facebook szerepel.
a standard: "igen, engem is bejelölt"
a buliról tájékozódós: "jaja, láttam fáccsén, hogy tibi is ott volt... höhö"
fb-n ismerkedős, tukkós: "én meg bazd meg, bejelölöm a csajt, oszt baszik visszaigazolni"
flörtölős: "képzeld megpókolt, ez most szerinted mit jelent? szerinted most likeoljam a profilképét?"
öntudatos, tukkós: "de érted, engem ne taggeljen be, mer' letöröm a kezét... érted, ancsi meglátja, hogy ott voltam, kidob a picsába, oszt szoszi..."
öntudatos intellektuális: "...én pedig küldtem neki egy privát üzenetet, hogy legyen kedves ne jelöljön be olyan képeken, amelyek a tudtom nélkül készültek, ellenkező esetben ezt jelentem a közösségi portál illetékeseinek."
még mindig flörtölős: "...erre egyből jön tőle a like, meg kommentbe azt írta, hogy ő is! szerinted most írjam, hogy én is?"
intellektuális, résztvevős: "a facebook nevű közösségi oldalon olvastam, hogy hamarosan lesz fiatal művészeknek kiállítása a mai manó házban, én pedig bejelöltem, hogy meg fogok jelenni ezen az eseményen. velem tartasz?"
rálazulós, résztvevős: "janesz posztolt valami eventet, hogy lesz valami szétcsúszás hajón. hallod, nyomtam rá egy instant-attendet. akkor ott ütközünk tesó, ok?"
teljesítmény orientált: "és képzled, már hétezren tagjai a klubomnak, a marcsiéban meg csak az anyja van meg a kutyája, de azt a profilt is ő csinálta... de cikiiii!"