aktuális facebook-jótanácsok - az aktivitásról általában

szinte hihetetlen, hogy már hét bejegyzés óta nem beszélgettünk a facebookról. nem csoda, hogy szerkesztőségünkbe reklamáló emailek ezrei érkeztek. (természetesen egy ilyen emailt sem kaptam, hiszen olvasótáborom jelentős részét jómagam teszem ki.)

ne is kerülgessük tovább a soron következő neuralgikus forró kását.

egy új-zélandi kutatócsoport (vagyis én, csak így hitelesebbnek hangzik) kimutatta, hogy a túlzott facebookos aktivitás antipátiát válthat ki ismerőseink körében. a következőkben szemléletesen bemutatjuk, milyen stádiumok vezetnek el a túlzott aktivitásig, illetve a lehetséges megoldásokra, befejezésekre is kitérünk.

1. regisztráció, ismerkedés a facebookkal

újak vagyunk, épp csak regisztráltunk és még csak a legközelebbi és legnetfüggőbb ismerőseink az "ismerőseink". ekkor még minden bátortalan megnyilvánulásunkat heves ováció és vállonveregető kommetek, likeok hada kíséri. ez az időszak a "kezdők szerencséje" illetve a "szűzkéz" jegyében valódi sikersztori. nem lehet elrontani.

2. integrálódva

nagyjából másfél hónapja vagyunk tagjai a facebooknak. a regisztrációnk fakasztotta örömkönnyek felszáradtak ismerőseink arcán, az újdonság varázsa elillant, az első kommentek, likeok, állapotjelzések lecsengtek. rá kell döbbennünk, hogy nem kolbászból van a kerítés: egy posztapokaliptikus senkiföldjén találjuk magunkat, ahol minden likeért és kedves kommentért vért kell izzadnunk. és nem mindegy, hogy milyen módszert választunk a siker eléréséhez.

3. túllőtt cél

rossz módszert választottunk. rákaptunk a csokorlinkelésre, idióta kvízeket kezdtünk kitölteni, XD-t és LoL-t használtunk, és napi hét-nyolc harmatgyenge állapotjelzéssel mentünk ismerőseink idegeire... a baromarcú, bunkó, illetve seggnyaló kommentekről, 199 képes albumfeltöltésekről nem is beszélve.

4./a a sárga köves meglelése

okulva a 3. stádium hibáiból, konszolidáljuk imidzsünket. ezt az új-zélandi kutatócsoport (én) facebook aktivitási szanálásként vezette be a köztudatba. leállunk a pofátlanul sok linnek, állapotjelzéssel, elfelejtjük az idióta kvízeket. keveset és megfontoltan kommentelünk. az első egy-két hetet úgy éljük meg, mint szárazelvonót a heroinista, azonban a harmadik héten jelentkező eredmények (újraéledő likepajtások, chaten ránkíró ismerősök, és általában az, hogy ismét a közösség megbecsült tagjaivá lettünk) kárpótolnak mindenért és meggyőznek, hogy a helyes utat választottuk.

4./b a purgatórium


a 3. stádium hibáit nem akarjuk felismerni, de szívünk mélyén érezzük, nem jó amit teszünk. az új-zélandi kutatócsoport (én) ennek a jelenségnek a megnevezésére vezette be a jellemgyenge extenzív facebook aktivitási politika fogalmát. ennek jegyében továbbnöveljük a napi link-, kívz-, állapotjelzés-, komment- és like felvitelt (az üzenőfalra). ismerőseink számára a facebookos felület elsivatagosodása tapasztalható aktivitásunk nyomán. szennyezésünk vissszafordíthatatlan, a környezeti károk helyrehozhatatlanok. ismerőseinknek két lehetőségük marad: elrejtésünk vagy törlésünk.

kerüljük el a purgatóriumot! az új-zélandi kutatócsoport szerint csak minden tizennyolcadik felhasználó kerül oda.


ne feledjék mottónkat: egy smiley többet ér ezer mosolynál!

találkozunk a következő alkalommal... a facebook és google legyen önökkel!